A Métisz Nyelvstúdió tanulmányi vezetõje az RTL Klub Televízió felkérésére egy reggeli mûsorban a korai nyelvtanulás lehetõségeirõl, eredményeirõl beszélt. A riportban szó volt arról, vajon érdemes e megkezdeni már gyermekkorban egy vagy több idegennyelv tanítását, mennyire hatékony ez és milyen formában taníthatóak az egészen pici gyermekek. A korai nyelvtanítás megvalósulása esetén elvárható a többnyelvûség fellendítése Európában., hisz a gyermekeket nem csak egy másik nyelvvel, hanem egy másik kultúrával is megismertejük, ami által nyitottabb és elfogadóbb lesz más emberekkel szemben. Ha korán elkezdjük a nyelvtanítást, természetes lesz számára, hogy az idegennyelv fontos eszköz, hogy bármit is elérjen a késõbbiekben.

Talán manapság már egyre több szülõben fogalmazódnak meg a következõ kérdések: vajon érdemes e gyermekemet egy idegennyelvvel megismertetni? Nem megterhelõ e számára az idegen nyelvtudás? Milyen módszerrel lehet õket tanítani?
A mai napig verseng egymással a hozzáértõk két tábora:azok akik elfogadják a modern oktatás ezen formáját és azok, akik úgy vélik,hogy a gyerekek, akik még anyanyelvüket sem sajátították el idegen nyelvet sem tanulhatnak teljes biztonsággal.

A korai szakaszban megkezdett nyelvtanítás nem csak egy új nyelv elsajátításához vezet, hanem még az anyanyelv tökélesítéséhez is hozzájárul. Aki több nyelvet hall, jobban felismeri a hangtani különbségeket, tökéletesebben képzi a hangokat. Születéskor olyan fonetikai bázis áll rendelkezésünkre, mely lehetõvé teszi, hogy bármely nyelv anyanyelvünkké válhasson. A nyelvi univerzitás észrevétlenül segít a legnehezebben kiejthetõ hangok képzésében, elsajátításában. Ha a kisgyermek már születésétõl fogva hall egy vagy akár több idegen nyelvet, rengeteg információt elraktároz az agyában, melyek késõbb a beszédfejlõdés kialakulásával törnek elõ, sok szülõ meglepetésére. Aztán három éves korban a gyermekeknek kialakul a nyelvtanuláshoz szükséges implicit memóriájuk, amely a nyelvtanuláshoz, szavak elraktározásához, felismeréséhez szükséges.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy észrevétlen tanításról van szó. Ezt nem lehet eröltetni, természetesnek kell lennie. Hogy lehet ezt elérni, ha mindkét szülõ magyar anyanyelvû? Idegennyelvû csatornát nézzünk otthon, idegenynelvû mesét olvassunk, idegennyelvû DVD-t, videót vásároljunk. Lényeg a következetesség! Ha a gyermek már figyelmesebb, fogékonyabb az idegennyelvre, apróbb instrukciókat (gyere ide, fogd meg a macit, kapcsold le a lámpát, aludj stb.), szavakat mondjunk nekik idegennyelven és a könyvekben látott szereplõkre rá is kérdezhetünk. (ha pl. állatok vannak a könyv képein, kérdezzük vissza az állatok nevét rámutatással). Az idegen nyelvnek a játékhoz hasonló örömforrássá kell válnia. A legjobb tehát az, ha a kisgyermek az idegen nyelvvel hétköznapi helyzetek során kerül kapcsolatba: a mindennapi rutin (pl. étkezés, tisztálkodás), játék, zenehallgatás, éneklés, és mondókatanulás során. Hasznos lehet még az idegen anyanyelvû beszélõvel való szorosabb kapcsolat is, - gondoljunk csak arra, hogy régebbi korok gyermekei franciául, németül rendszerint anyanyelvi nevelõnõtõl tanultak meg.
A korai nyelvtanulás mellett szól még egy, talán lényegtelennek tûnõ tényezõ is. Felnõttként sokszor hiába tudunk egy nyelvet, ha adott nyelvi környezetben meg sem merünk mukkanni, mert tartunk a hibáink miatti esetleges negatív megítéléstõl. Kisgyermekkorban efféle szociális gátlások még kevésbé mûködnek, ekkor még nagyobb mersszel merünk megszólalni idegen nyelven, és amúgy is sokkal nyitottabbak vagyunk a világra.

Hét éves kor után már szinte egyetlen gyermek sem képes arra, hogy egy idegen nyelv hangjait tökéletes mértékben képezze. Ekkorra ugyanis teljes mértékben kialakul beszélõszervének mûködése, ezáltal pedig minden más nyelv fonológiai sajátosságai idegenül hangzanak számára. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akkor már nem tud megtanulni egy idegennyelvet sem, csak csökken annak a képessége, hogy tökéletesen kiejtse a másik nyelv hagzását. A késõbb elkezdett nyelvtanulásnak is vannak elõnyei. Ilyenek például a tanuló fejlettebb olvasás- és íráskészsége, az anyanyelv rendszerének és a tanulási stratégiáknak bizonyos fokú ismerete és a többrétû háttértudás.

A korai nyelvtanítás megvalósulása esetén elvárható a többnyelvûség fellendítése Európában., hisz gyermekeinket nem csak egy másik nyelvvel, hanem egy másik kultúrával is megismertejük, ami által nyitottabb és elfogadóbb lesz más emberekkel szemben. Ha korán elkezdjük a nyelvtanítást, természetes lesz számára, hogy az idegennyelv fontos eszköz, hogy bármit is elérjen a késõbbiekben. Élvezni fogja az idegennyelvtudás adta lehetõségeket (kommunikáció külföldiekkel, ösztöndíjak, nyelvi versenyek, jó munkahelyek stb.) Ezen elgondolás szerint reális célnak tûnik két nyelv magas szintû tudása, és még néhány nyelv valamilyen szinten való ismerete.
A nyelvtanulás mára alapkövetelménynek számít az általános iskolák felsõ évfolyamain, a középiskolákban pedig minden diáknak érettségi vizsgát kell tennie egy idegen nyelvbõl. A középiskolából kilépve minden tanulónak el kell sajátítania az alapvetõ kommunikációs helyzetekben való fellépés legfõbb elemeit: köszönés, levélírás, beszélgetés köznapi témákban, nyelvtani szerkezetek felismerése. Az elmúlt évtizedben azonban hazánkban is elterjedt az a nyugati módszer, melynek során már egészen fiatal korban elkezdik az idegen nyelv oktatását az óvodákban, bölcsõdékben.

Ha tehát gyermekkorban sikerül az idegennyelvtanulással kapcsolatos sikerélményeket szerezni, nagyobb eséllyel alakul ki pozitív attitûd a nyelvtanulással kapcsolatban, mely a késõbbi, iskolai tanulást is jó irányban befolyásolhatja.

A cikk szerzõje: Pulai Ildikó a Métisz Nyelvstúdió tanulmányi vezetõje.