Államilag elismert nyelvvizsga:
2000. január 1. óta több olyan nyelvvizsga és (sikeres teljesítés esetén) nyelvvizsga-bizonyítvány van, amelyet az állam elismer, és a bizonyítvány megléte esetén ugyanolyan elõnyöket nyújt, mint az állami nyelvvizsga. Fontos tudni, hogy minden 2000. január 1. elõtt szerzett állami nyelvvizsga-bizonyítvány automatikusan államilag elismertnek minõsül 2000. január 1. után. A Magyarországon kiadott nyelvvizsga bizonyítványok közül az az államilag elismert, melyet az arra jogosult intézmények egyike adott ki. Jelenleg 18 ilyen vizsgaközpont mûködik, ezek több helyen biztosítanak vizsgázási lehetõséget - aktuális listájuk honlapunkon, a www.nyak.hu oldalon olvasható. Az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány elõdje az állami nyelvvizsga bizonyítvány, melyet az Állami Nyelvvizsga Bizottság állított ki. Ez a barna, keményfedeles bizonyítvány. A 71/1998. Kormányrendelet nyomán jelent meg az úgynevezett államilag elismert nyelvvizsga, melynek kiadója valamelyik akkreditált nyelvvizsgaközpont lehet. Ez a zöld, keményfedeles bizonyítvány. Az állami nyelvvizsgának minõsülõ nyelvvizsga bizonyítvány a továbbiakban is érvényes és államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványnak számít. Azt az okmányt pedig, amelyen az "államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékû" kifejezés szerepel, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) adja ki a honosítási eljárás után

KER (CEF) szintjei:
Magyarország fokozatosan tér át az Európai Tanács hatszintû nyelvtudásmérési rendszerére. Egy hosszabb távú rendszert átalakító folyamat végén alap-, közép- és felsõfok helyett A1, A2, B1, B2, C1, C2 szinteken bizonyíthatjuk majd nyelvtudásunkat. Ennek köszönhetõen a jövõben a nyelvismeret szintje pontosabban mérhetõ, a külföldön tett nyelvvizsgák eredménye a magyarral könnyebben összevethetõ lesz.
Az Európai Tanács által meghatározott szintek közül B1 az alapfoknak, B2 a középfoknak, C1 a felsõfoknak felel meg, az A1 és A2 szintek az alapfoknál alacsonyabbak, a C2 pedig a felsõfoknál magasabb. Ahhoz azonban, hogy hatszintû legyen nyelvvizsgáztatási rendszerünk, törvényi változás szükséges.
A jelenlegi rendeletmódosítás tehát nem a hat szint bevezetését jelenti, hanem a nyelvvizsgaközpontok szakmai feladatát jelöli ki: a hagyományos alap-, közép- és felsõfok feladatsorainak egységesítését (szintenként), illetve az "európai" B1, B2, C1 fokozatoknak való megfeleltetésüket írja elõ.
Ezért (egyelõre) marad a hagyományos három fokozat, melyeken nyelvvizsgázhatunk. 2006. szeptember 1. után azonban minden nyelvvizsga-bizonyítványban fel kell tüntetni a B1, B2, C1 szintjelzéseket is. Ez a kettõs jelölés lehetõvé teszi a magyar államilag elismert nyelvvizsgák külföldön való elfogadását, valamint a külföldön tett nyelvvizsgáknak az általános honosítási eljárás keretében a magyar államilag elismert nyelvvizsgarendszerben való értelmezését.
A kormány a rendeletnek egyéb pontjait is módosította, és ennek köszönhetõen az akkreditált szakfordító- és tolmácsképzéseken szerzett oklevél vagy bizonyítvány újra nyelvvizsgaértékkel bír.
A hat szint késõbbi (törvényváltozás, kidolgozás utáni) fokozatos bevezetésének különösen nagy jelentõsége lesz olyan nyelvek esetében, amelyekbõl Magyarországon nem lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, mivel ezeknél a külföldön tett nyelvvizsga értéke meghatározhatóvá válik.

Akkreditáció (állami elismertség):
Annak az eljárásnak a neve, amelynek során az erre felhatalmazott Testület egy-egy vizsgaközpont által bonyolított vizsgaeljárásról megállapítja, szakszerû-e, elméletileg megalapozott-e az adott vizsgáztatás általában. Fontos tudni, hogy az akkreditáció során nem egy-egy vizsgabizonyítványról foglalnak állást, hanem egy-egy vizsgaközpont kérésére a Testület lefolytat egy átvilágítást, és kiad egy vizsgaközpontnak mûködési engedélyt. Az akkreditált vizsgaközpontok azok az intézmények, amelyek államilag elismert nyelvvizsgáztatást folytathatnak, és a vizsgázóknak sikeres teljesítés esetén államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt adnak.

Egynyelvû vagy kétnyelvû?
Az egynyelvû bizonyítvány azt tanúsítja, hogy birtokosa az adott szintnek megfelelõen tud az adott nyelven. Ha valaki például Londonban tesz nyelvvizsgát, a nyelvtudásáról okmányt kap, de annak, hogy az illetõ magyar, német vagy francia, nincs jelentõsége. A kétnyelvû bizonyítvány azt igazolja, hogy a vizsgázó közvetíteni is tud a magyar és az adott idegen nyelv között. Érdemes tehát a felvételizõnek utánanéznie, hogy az õt fogadó egyetem, fõiskola pontosan mit vár el tõle. Vannak olyan intézmények, melyek elfogadják az egynyelvû vizsgákat is, míg máshol csak a kétnyelvû számít.
Ha valaki nyelvvizsgáját egynyelvûre kívánja honosíttatni, akkor az eljárás gyors, s egy hónap alatt megküldik róla a határozatot. Annak viszont, aki külföldön szerzett bizonyítványát kétnyelvûre szeretné honosíttatni, kiegészítõ vizsgát kell tennie. A NYAK ebben az esetben arról értesíti a vizsgázót, hogy kérelmét továbbította az általa kiválasztott vizsgaközpontnak, s ez utóbbi közli majd a megmérettetés pontos helyét és idejét. A kiegészítõ vizsga általában írásbeli ("B" típusúra és "C" típusúra honosítás esetében), de aki az "A" típusú nyelvvizsgáját kívánja elismertetni, annak természetesen szóbeli kiegészítõ vizsgát kell tennie.

A+B=C
Az ugyanazon nyelvbõl tett "A" és "B" részvizsgák együttesen "C" típusú nyelvvizsgának számítanak. Szaknyelvi részvizsgák azonban csak akkor egyesíthetõk, ha azoknak szakmai tartalma is megegyezik. A részvizsgák egyesíthetõségének kritériuma az, hogy egynyelvû vizsga esetében lefedjék a négy alapkészséget: a beszédkészséget, a beszédértést, az írás és olvasáskészséget, kétnyelvû esetében pedig az ötödik, a közvetítõi készséget is. Fontos tudni, hogy a jogszabály általában lefelé kerekít. Ha tehát például valaki egy általános "A" típusú és egy szakmaival bõvített "B" típusú nyelvvizsgát szeretne átíratni, akkor olyan igazolást kap, amely a "C" típusú általános nyelvvizsgával való egyenértékûséget mondja ki. Hasonlóképpen az egynyelvû "A" és a kétnyelvû "B" vizsga együtt is csak egynyelvû "C" típusú nyelvvizsgának számít.
A jogszabály egyértelmû, a NYAK igazolására tulajdonképpen nincsen szükség. Az egyetemek és fõiskolák elvileg ismerik a vonatkozó rendeletet, azonban sokszor maguk a felvételizõk szeretnének biztosra menni, ezért igényelik a tanúsítványt. Hangsúlyozni kell, hogy aki egyesítteti "A" és "B" típusú nyelvvizsgáját, az eljárás végén nem új bizonyítványt, hanem egy igazolást kap. Ezért ha bizonyítani szeretné, hogy "C" típusú nyelvvizsgája van, nem elég a NYAK által kiadott igazolást bemutatnia, hanem vinnie kell magával azokat a bizonyítványokat is, melyekre az igazolást kapta. Az okirat utolsó mondata szerint ugyanis az igazolás a két eredeti vizsgabizonyítvány kiegészítõje, de nem helyettesíti azokat!
Az eljárás a honosításhoz hasonlóan zajlik: a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz érkezõ igénylés után indul. Az eljárás maximális idõtartama 30 nap

Emelt szint = középfok
A kétszintû érettségi rendszerben az emelt szintû érettségiért az elért eredmény függvényében akár középfokú államilag elismert nyelvvizsgát is lehet szerezni. Kérdés azonban, hogy az így szerzett vizsgának milyen a megítélése. A Nyelvvizsgáztatók és Nyelvtudásmérési Szakértõk Országos Egyesületének állásfoglalása szerint megtévesztõ lehet az emelt szint, illetve középszint elnevezés, mert igazából a középszint az alapfoknak, míg az emelt szint inkább középfoknak felel meg. A megkérdezett nyelviskolák egybehangzó véleménye szerint az érettségivel szerezett nyelvvizsga nem egyenértékû a nagy nemzetközi nyelvvizsgákkal. Ennek több oka van: egyrészt külföldön sok helyen kizárólag a nagy nemzetközi nyelvvizsgarendszerek papírjait ismerik el, másrészt pályázatokhoz is sokszor egy bizonyos rendszer, például a TOEFL nyelvvizsgáját fogadják el, ösztöndíjakról nem is beszélve.

Honosítás:
Ahogyan egy vizsgaközpont teljes nyelvtudás-mérési tevékenysége akkreditáció által válik Magyarországon államilag elismertté, egy államilag nem elismert, külföldi bizonyítvány a honosítás eljárásán keresztül válhat államilag elismertté. Ha tehát valakinek van egy külföldi nyelvvizsgája, és nem szeretne újból vizsgázni egy akkreditált magyarországi központnál, akkor megkísérli ezt a bizonyítványt Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgaként elfogadtatni. Amennyiben a bizonyítványt olyan külföldi nyelvvizsga-központnál szerezte, amely idõközben Magyarországon egyenértékûvé vált, vagyis már államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt ad ki sikeres vizsga esetén, vagy olyan külföldi vizsgaközpontnál, amelyik ugyan nem vizsgáztat Magyarországon, de ismert a Testület számára, (és szerepel a Testület által összeállított nemzetközi nyelvvizsgák listáján, amely a honlapon található), akkor a honosítást un. Általános eljárásban, eljárási díj ellenében lehet lefolytatni, és külön vizsgát ehhez nem kell tenni. Ha a vizsgaközpont és a honosítandó bizonyítvány nem ismert a Testület számára (a honlapon közzétett listában az adott nyelvnél nem szerepel), akkor hosszadalmasabb, bonyolultabb az eljárás, nem is egyértelmû a honosíthatóság, és az is elképzelhetõ, hogy kiegészítõ vizsgát kérnek. Ezt nevezzük egyedi honosítási eljárásnak. Ennek eljárási díja magasabb.

Forrás: www.nyak.hu